Szent Lászlóra, a legendás lovagkirályra méltán büszke a magyarság.
1040 körül született I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fiaként.
Még fiatal hercegként, Salamon uralkodása idején, az úzok betörésekor, a Kerlés melletti ütközetben László döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Már súlyos sebekkel itt üldözőbe vett egy menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt rabolt el és kiszabadította őt. E hőstette legendává vált, amelyet számtalan magyar templom falán örökítettek meg az elkövetkezendő századokban.
Géza halála után, 1077-ben lépett a trónra. Helyreállította az ország közbiztonságát, ezzel hatalmát megszilárdította. Mivel a vagyonbiztonságot meg kellett erősíteni, 1078-ban, Pannonhalmán szigorú törvényeket hozott, amelyek az előkelő és gazdag emberekre is vonatkoztak, pl.: aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt fölakasztották. Ezek a szigorú szabályok rendkívül hatásosak voltak, így később már enyhíteni lehetett ezeket.
Meghódította Horvátországot és Szlavóniát. A besenyő betörések megakadályozására megerősítette a végeket úgy, hogy új telepeseket hozott oda, ahol elnéptelenedett a vidék. Ezekkel az intézkedésekkel új közigazgatási szervezetet, politikai egységet épített ki hazájában.
A gazdagság nem vakította el, emberséges volt a szegényekkel. Békességgel rendezte András király és apja, Béla herceg közötti testvérharcot, majd Salamon király és Géza bátyja közötti, évekig húzódó viszályt is elsimította.
Közismert volt vendégszeretetéről, több királyi vagy fejedelmi sarj talált nála menedéket. Udvarában neveltette fivére, Géza két fiát, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid nevű fiát, és egy ideig Salamont is udvarában tartotta.
Megújította az egyházi életet, templomokat épített és kolostorokat alapított.
Szívesen adakozott az alattvalóknak, az elnyomottakat pedig megszabadította nehéz sorsuktól. Igazmondó és megfontolt volt.
László király szívesen vonult félre és imádkozott. Imáinak meghallgatása legendákban is megmaradt: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasadt, az éhező katonái táplálására szarvascsordák jelentek meg, imájára víz fakadt a sziklából, az ellenség elé dobott pénzei pedig kővé változtak.
Ő avattatta szentté az államalapító István királyt, fiát, Imre herceget és Gellért püspököt.
Híre a határokon túlra is eljutott, benne látták a kor lovageszményét, és a keresztes hadak vezérének szemelték ki, de ezt 1095. július 29-én bekövetkezett halála megakadályozta.
Halála után a nép már szentként tisztelte, ezért a sírjánál hoztak nagy fontosságú döntéseket. III. Celesztin pápa iktatta a szentek sorába 1192-ben.
Számos templom viseli a nevét, a híres Szent László hermája a győri székesegyház Héderváry - kápolnájában található. Sok művészt ihletett meg alakja, róla készült festmények és szobrok díszítik a templomokat, valamint tereket Európa szerte.
A katonák védőszentje. Liturgikus ünnepe: Június 27.
Rózsásné Kubányi Andrea
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-laszlo-kiraly
